2014 novemberében a magyarországi MUS-E program Támogatói Klubjának bevezető kerekasztal-beszélgetésén hallottam először ezt a Goethe-idézetet: „Csak akkor tanulunk, amikor játszunk.” Akkor még nem is sejtettem, hogy ez a sor mennyire sokszor fog majd eszembe jutni.
Január elején olvastam a Grundtvig program felhívását. Azonnal a fenti gondolat jutott az eszembe. Konkrétan kettő óra alatt döntöttem, hogy tanulni és egyben játszani szeretnék. Szerencsére a húszéves fiam első szárnypróbálgatása, a szülői házból való kiröppenése is megkönnyítette a döntésemet, hogy belevágok a kalandba.
Lázasan belekezdtem egy külső-belső tatarozásba. Fizikoterápia derékfájásra, fogászati kontroll, gyógymasszázs.
Végigéltem az „... úristen, nincs egy rongyom, amit vigyek!”, valamint a „.. mi lesz velem komoly nyelvtudás nélkül?” és a „Vajon kik lesznek az útitársaim?” fázisokat.
Kravalik Brigi folyamatosan nyugtatgatott és biztatott, pedig akkor még nem is sejtettem a következő napjaim problémáit.
A gyerek hazaköltözött. Édesapám váratlanul súlyos műtéten esett át. A TÁMOP bázisiskolai tevékenységem előre nem várható feladatokkal sűrűsödött be. Ráadásul az Oktatási Hivatal a portfólióm megvédésére a hazautazásunk napját jelölte ki.
A strasbourgi út a játékos tanulás és izgalmas kaland helyett gyógyító mantrává vált számomra. Sokan segítettek a gondfelhők eloszlatásában és én újra tudok örülni a tanulmányút adta lehetőségeknek.
Többször is elolvastam Attila és Béla blogját. Soraikból kicseng a tavalyi három hét pozitív hangulata és tapasztalata. Alig várom, hogy elinduljak én is Franciaországba és megismerkedjek a Courant d'Art munkatársaival.
Nagyon sokat gondolkodtam, hogy mit vigyek nekik ajándékba. Valami személyeset. Ami a tanítványaimról, rólam és MUS-E projektről szól.
Készítettem egy bemutatkozó fotómontázst a Budapesti VI. Kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskola MUS-E osztályairól, az Art4rom és a Grundtvig program művészeiről és a saját komplex művészeti modulbemutatóim képeiből.
Biztos vagyok abban, hogy a franciaországi élményektől, valamint az új impulzusoktól feltöltődve és lelkileg megerősödve jövök haza.
