Vörös Ferencné a hivatalos nevem, de amióta Zalaegerszegen élek, „vörösmagdi” lettem, így ismer mindenki.
Két önálló, felnőtt fiam van.
1981 óta vagyok tanító, 1984- től, Zalaegerszegen, a Landorhegyi iskolában dolgozom:
Itt 1. osztálytól 4. osztályig magyart, technikát, rajzot tanítottam. 1998 óta az intézmény igazgatóhelyettesi feladatait látom el.
Szerencsés vagyok, mert mindig megtalál valami újdonság, amiről azonnal tudom, hogy helye van iskolánkban. Szerencsés vagyok azért is, mert mindig találok lelkes, megújulni kész kollégákat is ezekhez a feladatokhoz.
Így volt a Mus -e -vel is, az én kezdeményezésemre kapcsolódtunk be a programba, és azóta is szervezem, koordinálom a művészek munkáját. Örömmel veszek részt egy-egy foglalkozáson, rendezvényen, úgy vélem az iskolánk gazdagabb, színesebb lett a Mus-e által. A gyerekek pedig boldogan várnak minden, művész vezette foglalkozást.
A művészet valamilyen szinten mindig jelen volt az életemben, az iskolában:
- bábszakkört vezettem, ahol a bábokat is én készítettem és a meséket dramatizáltam, vagy csak „átírtam” a nekünk való előadásmódra.
- kézműves szakkörben, papír, gyöngy, fonalmunkákkal foglalkoztunk
- műsorokra dalokkal, „zenével” készültünk, pl: nagyon szeretek régi magyar népdalokat, templomi énekeket keresni, megtanítani karácsonyi műsorokra
magánéletemben:
- Szeretem a zenét, színházat, érdekel a festészet is
A Gundtwig programra elsősorban azért jelentkeztem, hogy egy kicsit megújuljak, felfrissüljek. Megismerjem, hogyan dolgoznak azok a művészek, akik munkáját nem hátráltatja anyagi, vagy bürokratikus akadály. Tanulni szeretnék a művészektől, pedagógusoktól. Tervem, hogy megfigyeljem a foglalkozások, tanórák menetét, hangulatát.
- Szeretném, hogy aktív részese legyek a foglalkozásoknak, hogy új „tanítási” technikákat, módszereket tanulhassak.
- A szélsőségek (is) vonzanak, jó volna látogatni gazdag, elit iskolát és külvárosi, akár bevándorlók iskoláját, foglalkozásait.
- Várom, hogy megismerjem Strassburgot, a régi és az új városrészeket, a turistanevezetességeket és az „igazi”, emberi értékeket.
- Kíváncsi vagyok a hétköznapokra, a közlekedésre, munkatempóra, az emberek mentalitására, hangulatára.
- Jó lenne bepillantani a művészeti életbe is, koncertre, színházba, kiállításra menni.
- Érdekel, hogy mit tudnak ők rólunk, magyarokról, megtalálom-e a helyem az ő életükben
- Vajon milyen fogadtatásban lesz részünk?
- Úgy érzem, sok csodálatos emberrel fogunk találkozni,
- Még a francia ételekre is kíváncsi vagyok, meg például egy piacra
- Most fogok életemben először repülőre szállni, „repülni”!
Sajnos franciául alig tudok néhány szót, és angolul is keveset, de remélem az alapvető kifejezéseket gyorsan megtanulom hallás után.
Szóval, várom az utazást, sokszor gondolok rá. Már a várakozás, a tervezgetés is izgalmas, igazi, nagy kaland áll előttünk!
